2017. máj 03.

Elisabeth Haich: Beavatás (Édesvíz, 2011)

írta: Iner87
Elisabeth Haich: Beavatás (Édesvíz, 2011)

Elisabeth Haich 1897-ben Budapesten született és 1994-ben Zürich-ben halt meg. Selvarajan Yesudian-nal 1941-ben megalapították Budapesten Európa első jógaiskoláját. 1948-ban a kommunista üldözés elől Svájcba menekültek.

Beavatás című műve két részből áll. Első fele önéletrajzi regény, az írónő gyerekkorába és fiatalkori élményeibe, gondolkodásába pillanthatunk bele.  Második része visszaemlékezés egyik előző életére, amikor az ókori Egyiptomban, akkor a fáraó leányaként, részesült a beavatásban. Megtudhatjuk, hogyan, miként készültek a beavatásra, mi is volt az tulajdonképpen. Előző bejegyzésemben írtam, manapság nehéz ezotériáról beszélni, hiszen a szó elvesztette eredeti jelentését, ezért használjuk innentől kezdve a spirituális szót helyette.

Ez egy spirituális regény, aki szereti a hasonlókat, olvassa el, nem fog csalódni. Az írónő azt állítja, minden, amit leírt, megtörtént, tehát valóban beavatott volt. Azt gondolom, mindenki maga döntse el, elhiszi ezt vagy sem, mindenesetre sem a regény értéke, sem a szépirodalmi jelentősége nem csorbul ezen állítás miatt. Igen, ez egy kiválóan megírt szépirodalmi mű, még akkor is, ha a műfaj miatt sokan nem tekintik annak. Kiváló, gördülékeny a fogalmazás, szemléletesek és részletesek a leírások, a cselekmény jól felépített. Az egyetlen problémát - ha ez annak tekinthető - a filozófiai fejtegetések okozhatják a létről, énről, életről, illetve a beavatás tanításainak megértése igényel többlet agyi munkát, mert bár igyekszik az írónő érthetően fogalmazni, a tanítások korántsem könnyen emészthetőek. 

Ajánlom a könyvet minden filozofikus és ezoterikus beállítottságú olvasónak!

Jó olvasást kívánok!

Szólj hozzá